2010.01.14. 20:16, minamina
sok idő eltelt mióta utoljára beszéltünk egymással szloval. úgy látszik öregszek és az agyam törli a rossz dolgokat, vagy már csakazértis törli. mert rossz lenne rájuk emlékezni.
akkor is elég érzékeny voltam a barátaimra, azóta meg asszem csak rosszabb lettem.
ezt már nem is érzékenységnek nevezném, hanem bizalmatlanságnak.
lányokkal már nem is próbálok, akarok ismerkedni. azt hiszem, hogy nincs szükségem egy újabb barátnőre, de nem is akarok. inkább a régebbi kapcsolatokat szeretném értékelni és megérteni.
sokat várok el egy baráttól. ami a mai világban kialakult és alkalmazott értékrendszert illeti, attól én valszeg sokkal többet, másabbat várok el.
pl. türelmet. egy barát megsértődhet, de egy veszekedés, vita nem a világ vége. még akkor is, hogyha az akkor,ott úgy tűnik. egy barátságért sokat kell tenni, dolgozni rajta,érte. én is elég szélsőséges tudok lenni, egy barát kap tőlem hideget, meleget. de ezek azt hiszem mind csak próbák. a sajátjaim és az életé is.
és nem is sok barátom van. akik vannak/voltak, azokkal kivétel nélkül mindig is drámai volt a kapcsolatunk. hadd tegyem hozzá, hogy ahogy én sem, ők sem egyszerű emberek! talán egyszerű emberek mellett nem is éreztem volna ilyen jól magam.
" akit szeretünk, az bánthat meg igazán "
szóval az utóbbi 1-2 év igazán eseménydús volt. jöttek-mentek ugyanazok a személyek, de ha el is löktem őket magamtól, utána mégis rájöttem, hogy mennyire szükségem van rájuk. akarom őket az életembe! és eddig volt szó lányokról.
de ezt nézzük csak meg számokban ( a legjobb barátnőm kivételével, minden barátnőm fent van az msn-enemen. )
Lányok: 20
Fiúk: 39
szóval majdnem kétszerese. és így nagyobb az esély arra, hogy a fiúkkal többet beszélgetek és több fiút is érzek a barátomnak, mint lányt.
azt hiszem mai postom ezzel zárom.
legyetek jók, ha tudok. ha nem megy, akkor meg ne eröltessétek. :)
minamina